Idézetek

Vissza a vadonba

vers / versciklus
I.
Négyzet vagy. Stabil mértani vázban rejlő
rendszer, forma, szabály, egyensúly és erő.
De mint világ fordul alant - szem nem látja -
élet löttyen benned - szögletesség átka.
Emlékcsöndbe kiált, s kérdőre von ma már,
…

Otthon

vers
Gondolat árja a nyár zivatarja, a lányos, a langyos
békehozó: hova máshova visz még szerte e Földön
szem horizontján túlra az égben a gép s a bakancsos
láb? Tenyerembe lapult e világ. Már másfele töltöm
életemet, s oly ritka, ha járom városom útját.
Otthon a hely már mind, ami porral lepte cipőmet.
…

Itt lakunk

vers
szántóföld árkai sziklákat teremnek,
dinnye-nagy kövek, mik földmélyben hevertek,
Holdfény ébreszt egyet, leveti barázdát,
határra kigördül, s öleli családját.
erdőn fák karjukat feltartják meztelen,
várják zöld pattanást, bőrön míg megjelen`,
…

Akkor

vers
tudásvágy lett örökségem,
apám néha játszott vélem,
vesztett idő keres utat,
alkony vörösborban mulat.
tábla szélén bástya szökik,
apámról minden vers rövid,
…

Szem

próza
Jobb szemem kissé
homályos
újabban,
s így nem csoda,
hogy egyes dolgok
elejtik értelmüket.
…

Aranyhal

vers
Kifognám az aranyhalat,
akváriumba tenném,
genetikus klónozással
galaxis lenne enyém.
Kifognám az aranyhalat,
milyen nyelven beszélne? -
…

Az idő

vers / versciklus
II.
Az Idő olyan, mint parányi gyermekkéz:
kihajtós könyvre bukkan játszva, s csodálja
a varázst: absztrakt papír csíkok csodája
képét s értelmét nyeri, majd szemébe néz.
Néz, mint nyikorgó ablak a lomos szertár
…

Az idő

vers / versciklus
I.
Az Idő olyan, mint hélium, mit a Nap
izzad keservesen - bennünk lágy töltelék,
megannyi léggömbként fölfelé lebegnénk.
Kakasszó pumpálja, éjjel aztán kilap… ,
s kopott, horpadt tartályban mind együtt feszül.
…
Back to Top