Ne mondd te, csaltalak! S a lelkemet
ha kebled őrzi rég, feladni, pont
miként a testem adni, nem lehet.
A láng hüvösb, de csaltalak? Ne mondd -
talán a messzeség miatt hiszed.
Fiú, ki tékozolt, ma visszatért, …
A szépet is kifesti még szemünk,
ha belbecsét sugallja látszata,
a rózsa szép, de többet ér nekünk
a csepp olaj, mi lelke párlata.
Csakúgy, miként ez illatos, nemes,
a csipke színe dús sziromruhán, …
Az üdvömért okold a Sors kezét,
hogy életút koszos porába lep,
s a tetteimre nyomja bélyegét -
közönyt szülő, lenéz a közszerep.
E szakma süt nevemre billogot,
s az est szivárog úgy belém, akár …
Bevallom én, nem is szemem szeret -
naponta látja számtalan hibád -
hanem bolond szivem, ki meg se vet
s a vak szerelme festi glóriád.
Fülem se vonzza puszta hangzatod,
csakúgy nyakadnak íve ujjbegyem, …
A két szerelmem - üdv s a kárhozat -
fülembe suttog ülve vállamon.
A jobbik: úri, tiszta áldozat,
a bal: sötét, talányos ártalom -
a bestiám; pokolra vinne már,
s ezért e csalfa, színfalak mögött, …
Ma hűbb szeretlek, árnyait ne féld,
mi bent erős, a látszat elfödi;
Unalmas árucikk a szív-beszéd,
ha nyelv a nagyvilágba kürtöli.
Beléd szerelmesedve, mint poéta
tavasszal írtam oly sokat, korán - …
Letűnt korok tanúi, krónikák,
idéznek oly világi-égi lényt,
a himnuszokbazengte vers-imák
e szép előkelőre vetve fényt.
Midőn herold kikürtölé a kéz,
ajak, szemek dicsét s a jó okot, …
E női arc, Világ mit alkotott,
az ark-szerelmem, ámde úr e nő,
szelíd galamb, de mégsem ingatott
divat szelén; se csalfa, mímelő.
Ha rám tekint - s a szem se forgatott -
aranyba von, s uralkodik szinen: …
Igaz szivek, ha áldja nász: ne légy
a gáncs; Szerelmet ím nevezd nevén:
nem oly, mi, vágy ha változik, felég,
vagy elhajolna csábitó hevén.
Nem! Ő szilárd; az égre írva állja
vihart, ha óvja rendületlenül …
E földi porhüvelybe zárt szegényt
a bűn, a vágy, az ösztön élteté;
te sorvadó, miért tagadsz reményt,
midőn a pompa ára küllemé.
Miért e röpke lét a lényeged,
e bérlemény, e ködfalú akol, …
Szerencse és világ ha nem kegyel,
magányom osztja sírva bánatom;
fölös fohászra ég sosem felel,
a sorsomat s magam hibáztatom.
Karolna bár belém a szép-remény,
s körülrajongna mind a sok barát; …
Hiányodat hogy ontja április,
ha cifra-tarka díszeket kötött;
Ma ifju szívre kelt'ne bárkit is -
Szaturnusz is bohém s kiöltözött.
Hiába hív - vidám, s nem is dala,
madárkafütty se szín a lelkemen, …
Az oldal cookie-kat használ, hogy informálódhassunk honnét látogatnak hozzánk. Személyes információt nem gyűjtünk, nem tárolunk. Kérem, az elfogadom gombbal adja beleegyezését.
Technikai részletek a menüből elérhetőek.
Cookie Policy
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
