két garçon súg össze – Ady ő?
s nem hatja meg, hogy friss fagyi fő?
– csökkentett karbonát…
tisztán issza borát
pá rizs, pá baguette – mon magy-ieu!
Idézetek
Jesús országa
Jesús egyszerű ember volt.
szó nélkül tett mindent,
mit apja rábízott.
napestig dolgozott
egy sólepárlóban,
s járt a sziporkázó tükör-felszínen.
egyszer egy bivaly-nagy sziklát bíztak rá,
hogy görgesse már odébb –
három napig küzdött,
de megbirkózott vele.
kacajokkal teli estéken,
mikor a tenger felől fordult,
s hűst hozott a szél,
bűvészmutatványokkal
szórakoztatta az ivóban az ámuló csapatot.
vizet kért a kocsmárostól,
ám hogy, hogy nem,
az egyszer csak bornak tetszett rézkupájában –
mire persze a kocsmáros
még két bronz pénzt követelt rajta.
születésnapja minden évben
eseményszámba ment a városkában,
de ha névnapjáról kérdezték,
csak vakarta a fejét.
pedig itt lent Mexicoban
oly sok más férfi viselte e nevet.
majd utána kérdez, mondta.
minap kezébe akadt
a National Enquirer egy gyűrött példánya
három fura hírrel a címlapon.
lám, egy druszáját –
állítólag –
Palesztinában látták nemrég,
alig puskalövésnyire
egy ellenőrző ponttól.
a homoklepte országút szélén stoppolt –
de nem vette fel senki.
a lapon lentebb
egy gyanús szenzáció.
Szíriában
teve bújt át egy tű fokán – ?
majd a harmadik,
Párizsban valami új tetőt építenek
sok sok pénzen
gazdag emberek – !
egyet se féljetek –
gondolta szelíd mosollyal Jesús –
ha minden kötél szakad,
az én országom azért biztosan befogad benneteket.
Függőkert
ki Napnak háttal áll, mereng el árnyakon,
s mi árnyabb tán, mint
éj-mély rezzenés
lenge függőágyakon
ne kérdd Japán egén Napot,
hoz-é s mi színe holnapot.
ma van
hogy nem voltál végtelen soká –
egy szálkás szem mered
tová
messze,
hol múlt kéj-ek-éje
atom-ugarba szánt,
s némi errogán szén
pont benned talál a néki szánt
szűzi hidro-génre –
ott gyúltál Énre
több is az,
mint szemben a szálka –
Ember öntelt úszógumijában
tövis
az idő egy-folyása:
lám, mint vágtat, alatta vad
zsinórpadlás s a színpad,
mégis hogy méri hasztalan években évit –
hány milliárd évig
nem volt év sem
én sem –
s vélt őse
idő se
ám lásd, az Ember mégis meddig haladt:
“halljuk, Univerza,
sok fekete gyomrod
korgott”
“vice versa”
nem függő-e lét, mi kétségből istent gyúr,
s nem önnön kétségét imádja-é
ki leborul
az úr,
ki függők nyaki ütőerébe fecskend,
kezét áldja-é
mit szeretsz: kábítja szellemed,
hogy bírd mind-mind,
mi ellened –
mesés függő-kert e kép,
de a jószág, ki belép, belát,
fordul s kérdi,
ennyi volt-e hát
álmom még pajzán kémhatás,
Mata Hari selyme
hajnalig órám kitölti,
s a többi
csak notredám-parázs
függőkert,
ki ejt már érted könnyet
俳句
elhiszed, csak mert
még mondhatod – de most már
tényleg demost vár
俳句
fear of death
salesman of all time
of nonsense
Mérget vennék rá…
hogy gyászából pénzt csinált Capulet
Will Sexpírnél a liszensz – a duett
s mert fociért Verona
száz garast leróna
az amfiteátrumban kapu lett
Reggeli
tojásdivatok jöttek, mentek
de a reggeli maradt
az ami
melegvérű húga régen pályaudvar
lágytestű kisöccse valami kornél
de a reggeli, kérem
az gerinces
s én hármuk közül mégis
melyikhez vagyok a
leghűtlenebb
俳句
kétely s bizonyság
a márvány ér s izom egy
Dávidnak levés
3
mondja, kedves Veronika,
van maguknál trilobita?
rendben van, de mikor hoznak?
harmadikán nem dolgoznak?
jó kifogás: 'olyant ki lát?'
betűzöm, egy t-r-i-l-o-b-i-t-á-t
nem kell hozzá sok logika
úgy ejtik, hogy trilobita
szauruszt kér minden gyerek
én oly nagyot sosem merek
attól lennék marha vidám
ha lenne egy trilobitám
s demizsonban guppi halnak
kis haver… míg ki nem halnak?
még hogy dínó régen nincsen?
eltűnt mind? na ne hülyítsen!
mutatta a tévéhárom
Júra Parkot tavaly nyáron
ha nem lesz a dínóm dánom
istenuccse nem is bánom
s ha úgy lenne, akkor kérem
még egy ok, hogy nem azt kérem
nem indítok erről vitát
akarok egy trilobitát!
Kombájnnal Y
locsolóvers à la markosnádasboncz
este van,
Estebán,
ki-ki nyög alomba,
Bánk felé
Auto-bán,
kihajtott a gomba.
két liter
nem sok ám,
körtepára, nyeltük,
но потом
őrszobán,
könnyebb lett a lelkünk.
Hold a tök
böszme fán,
harmatos a prézli,
hívtuk in-
terurbán,
hallotta a néni?
ki kopog?
szent Szojuz,
lábat is töröltem.
Jézuskát
koszorúz?
láza mennyi, hölgyem?
lerohadt
a Volga,
be se tudjuk tóni,
hogyha nincs
jobb dolga,
betont kő locsóni!
Voltok
csak párat mondok
a Papp Laci horgok
a jég-fedi fjordok
az árnyas lombok
a prérin a 'Fordok'
az egykori Ormok
a boltosi boltok
a kosztban a rostok
a lelkes torkok
a tisztább sportok
a föld-fele orrok
ki-nem-jön foltok
be-nem-néz gondok
a fix fixpontok
a nem fake posztok
az Emberi sorsok
a hátban a csontok
a házban a Lordok
előttünk nyomdok
oké, ha lefogtok –
de
tűnnek a dolgok…
A strong decaf
travel plans? are you sure? Samarkand?
jó uram, azt mondom, szamár kend,
reklámozhat üzbég,
nepáli még büszkébb,
lesz még az Everest summer camp.