A csalfaságod egy napon, ma már
javam, s szivem ha dúlt, nyelem szavát.
Alázkodom, bevallom én - habár
acél valék, ma nem leszek galád.
S ha úgy zilált ma fel gyalázatom,
miként tiéd a'nap, pokol-megélt, …
A hajdanán hivalkodó korok
ma csúf oromzatát figyeltem én,
hogy érceit falá mohó torok,
s a büszke tornya térdepelt elém.
Midőn a tenger ostromol s legyűr,
a szirtre tűzi zászlaját az ár, …
Minek tagadni, látta görbe út
bohócruhám, az ár alatt kinált
erényt, eszem belezve élt borút,
s a láng szülötte régi új hibát.
De hidd, ha gőgös, ódzkodó felem
ma színigaz szemébe nézni hagy, …
A testem elcsigázva, ágyba lök,
s ha sóhajom kisérve elterül,
le mégsem áll a szín, az út örök:
amíg henyél, a gondolat repül
feléd; e messzi, átmenő helyen,
zarándokútra hajt a buzgalom, …
Bevallom én, nem is szemem szeret -
naponta látja számtalan hibád -
hanem bolond szivem, ki meg se vet
s a vak szerelme festi glóriád.
Fülem se vonzza puszta hangzatod,
csakúgy nyakadnak íve ujjbegyem, …
A bronz, a kő, a végtelen vizek
enyészeté ha nyűvi vad világ;
A szép felé, ha durva vég siet,
ki védené ma? gyenge kis virág.
Hogy állja mézlehelletű nyarad
a faltörő napoknak ostromát? …
Ha hallgatom hogy óra csendbe üt,
tavasz ha múlt, s a rémes éjeken
a hervadó virágra Hold se süt;
miként ezüst tör át az ébenen;
sudár fa áll a lombhajába tépve,
s az árnyaveszte csorda tétován; …
A láz ural, bolond beteg beléd,
szerelmem érted ím a kárhozat,
a morbid éhem egyre hajt feléd:
a tűzre víz helyett ki fát hozat.
Recept s kenőcs mihaszna vártak ott,
az orvosom remélte írt talál - …
Ha volna is szerelmem oly galád,
szerencse fattya, apja kit kivág,
idő szelén kakas, hatalmi báb,
hogy este gyom, de hajnalon virág:
nem úgy! Alapja mégsem ingatag,
dacol ha pompa máza elvakít, …
Be sok merengtem égre érkezőn,
ki hegygerinc-simítva nyájasan
terítte csók a harmatos mezőn,
s patakra szórt varázsa színarany.
De lám, a póri fellegek felett
a rút homályba vész tüzes golyó, …
A két szerelmem - üdv s a kárhozat -
fülembe suttog ülve vállamon.
A jobbik: úri, tiszta áldozat,
a bal: sötét, talányos ártalom -
a bestiám; pokolra vinne már,
s ezért e csalfa, színfalak mögött, …
Ma hűbb szeretlek, árnyait ne féld,
mi bent erős, a látszat elfödi;
Unalmas árucikk a szív-beszéd,
ha nyelv a nagyvilágba kürtöli.
Beléd szerelmesedve, mint poéta
tavasszal írtam oly sokat, korán - …
Az oldal cookie-kat használ, hogy informálódhassunk honnét látogatnak hozzánk. Személyes információt nem gyűjtünk, nem tárolunk. Kérem, az elfogadom gombbal adja beleegyezését.
Technikai részletek a menüből elérhetőek.
Cookie Policy
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.