Téli eső

borulj fölém kis-állomás,
a pad-kemény is pártolás,
sebzett madár az éjjelünk,
az óra már fél-egyet üt,
tán halk imám megérti Ö,
ne érj hozzám

Nem bírom el

Nézd, milyen csendben múlik el
annyi év küzdés és remény.
Nem lettél más: a mindenem,
sebünkön gyógyító tenyér.
Négy néma fal közt már nem vársz,
elhalt szavak, parázs viták,

Nem

Van, ami kell,
s nem, ami nem -
te gyere fel,
ha Emi nem.
Mekibe' kel?
'Minit' e 'man'?

Beatrice

az éjjeliőr csak este fél
ha utcán kúszik lámpafény
szél szaglász a kukák között
hűtő rácsán kőrözött
olasz dalt búg a rádió
rég nem volt itt dáridó

Republic

ha elkártyázták a kéglidet
s elnéptelenedett a Népliget
ha nincs jó meló, mi még fizet
ha szomjan halsz, sem iszol vizet
ha nem vagy sógora senkinek
és túl nagy a lapod betlinek

Quimby

hajtünemények
selyme az este
fürdik az ének
sörben a teste
zendül az A-moll
rajtuk a fények
Back to Top