William Shakespeare – 129. szonett

A vágy kitört erő az árad-ó
pazar titok s a szégyen egyesül
derék talán vagy épp alá-való
e bűnöző amíg beteljesül.
Az élvezet határa: éle kés,
bolondja űzi, hisz csalétek ő,
bolond ki éri: gyomra megvetés;
Epedni őrületbe kergető.
Ha üldözőre élvezet talált –
a volt, a van s a lesz energiát
emészt – az üdve gyötrelemre vált;
Előre: kéj, de hátra: délibáb.
   E jól tudott igaz viszont mit ér,
   ki mennybe vágy, ugyis pokolba ér.

Az első négy sor tudatosan fordítói döntés eredménye azzal a céllal, hogy utat engedjen a Shakespeare által sugallt erős kettős jelentésnek, a durva szavak szótagpazarló folyama helyett.

A vágy kitört erő, az áradó pazar titok s a szégyen. Egyesül derék talán, vagy épp alá való e bűnöző – amíg beteljesül.

A vágy kitört erő. Az árad… ó, pazar… Titok s a szégyen egyesül. Derék talán, vagy épp alávaló e bűnöző amíg beteljesül?


William Shakespeare – Sonnet CXXiX

Copyright 2014-2026

következő ajánlat
Back to Top