William Shakespeare – 144. szonett
A két szerelmem - üdv s a kárhozat -
fülembe suttog ülve vállamon.
A jobbik: úri, tiszta áldozat,
a bal: sötét, talányos ártalom -
a bestiám; pokolra vinne már,
s ezért e csalfa, színfalak mögött,
…
fülembe suttog ülve vállamon.
A jobbik: úri, tiszta áldozat,
a bal: sötét, talányos ártalom -
a bestiám; pokolra vinne már,
s ezért e csalfa, színfalak mögött,
…