William Shakespeare – 129. szonett

A vágy kitört erő az árad-ó
pazar titok s a szégyen egyesül
derék talán vagy épp alá-való
e bűnöző amíg beteljesül.
Az élvezet határa: éle kés,
bolondja űzi, hisz csalétek ő,
bolond ki éri: gyomra megvetés;
Epedni őrületbe kergető.
S ha üldözője végre rátalált –
a volt, a van s a lesz energiát
emészt – az üdve gyötrelemre vált;
Előre: kéj, de hátra: délibáb.
   E jól tudott igaz viszont mit ér,
   ki mennybe vágy, ugyis pokolba ér.

Utószó a fordítótól

Az első négy sor tudatos fordítói döntés eredménye azzal a céllal, hogy utat engedjen a Shakespeare által használt szójátéknak s nem kevésbé az erős kettős jelentésnek – a durva szavak szótagpazarló folyama helyett. Az olvasó eltérő módon tagolhatja a sorokat írásjelekkel avagy szavak egybe és külön írásával, s ezáltal eltérő jelentésárnyalatokat felfedve abban a négy sorban.


William Shakespeare – Sonnet CXXiX


A válogatott Shakespeare szonett fordítások egy ötfelvonásos dráma szerkezetébe rendezve: Shakespeare kötet


Copyright mezo.com 2014-2026
Back to Top