Téli eső

borulj fölém kis-állomás,
a pad-kemény is pártolás,
sebzett madár az éjjelünk,
az óra már fél-egyet üt,
tán halk imám megérti Ö,
ne érj hozzám

Kihordanám

IX. szonett
kihordanám, akár leányanyák,
a szenvedély finom gyalázatát -
csavart szavak s a szemhunyott hibák -
a semmiségbe szülve magzatát.
hozott anyagba túr a lányszabó,

Kihordanám

IV. szonett
repeszti fény a postaház falát,
szakadt tövébe pásztoróra hív,
viaszba fúlt sziréni bájdalát
siratja újra hős hajós, a szív.
elült a lámpafény, a téglazaj,
Back to Top