ha elkártyázták a kéglidet s elnéptelenedett a Népliget ha nincs jó meló, mi még fizet ha szomjan halsz, sem iszol vizet
ha nem vagy sógora senkinek és túl nagy a lapod betlinek ha söröd még télen sem hideg vagy Kim Jong beint a jenkinek
ha hátba is vág a bányalég
ha csajkád mélyén hányadék
ha hiba is vagy, meg a százalék
kiáltsd, hogy NEKEM EGY LÁNY ELÉG!
ne várd a mát
szeletre vágva a tegnapok
ne várd a mát
kukába dobva a holnapod
ne várd a mát
levesbe hulltak a csillagok
ne várd a mát
teérted kétszer is meghalok
teérted hétfőn is meghalok
miattuk kedden is meghalok
örülhetsz, szerdán már nem vagyok
ne mondj imát
miattam isznak az angyalok
benned vágyam lágyan bolyong bolond érzés s féltés gyermek-kezek nyújtva újra kérnek s érnek ujjal új dal új íz kútvíz s cipó kiló a kín akin forró porhó lebben zsebben kihűlt-kisült zsemle estebéde béle foszló oszló ködben döbben szamár ha már e vers se ver s kósza próza számban számtan minden isten
álmom várom ébren ében szemed nevet s mondod combod csókja most a kenyér fehér rózsa rozsda marta falra harmat altat arc ég hagyd még hűsét hűség vermed
ha tudod, meddig élsz, élet-e?
ha nem vár szerelem, vége-e?
a pokolra vágnám-e utam,
ha vágyam már mindörök zuhan?
dalolj, kis kócos Hamupipő!
szappanbuborék üvegcipő
ujjhegyemen mint éj-fél-álom
leng kétszemélyes utcabálon.
ezer szép haj, mind ezer regény,
egy énekhangban pirkad remény.
lepke időnk a boltív alatt
csak röpke filmbe gyűrt perc maradt.
csendet hint rám a palotatér,
hintóból tök, lovakból egér,
cipellőd nyoma már csak vízfolt,
a kelő nap visz, mint ki nem volt,
a város rejt, hol keresnélek?
úgy futnék hozzád, máris féltlek,
torokdobbanásban éled egy
átokszép tűzforrás, életet
magából hasadó félelem –
oroszul hogy mondjam néked el?
elhullt hangjegyet seper a szél,
félbetört híd Névának mesél –
kóbor herceget üres kézzel,
s régi szívébe tépett mézzel.
tört vodkás pohár – szerencsezsák?
kutyára hiszlek már, Szent Izsák,
de nem veszek búcsúcédulát,
mélyszürke kútgyűrűk ölelnek sebesen, hol reszkető újholdak törnek százfelé, pára penészt dajkál (négy-öt fok kedvesen) oly rideg altató, a kar vacog belé.
metróállomások színes filmje pereg, a fáradt olaj langyos szele émelyít – olvasó az élet, fogynak napok, hetek, itt tengerek, ott aknák nyelik gyöngyeit.
suhanó lánchinta húz sikolyt a körbe, a sötétbe feledt egy izzadt délután – majális hajába vasszemeit köpte, mint dinnyemagok szerte kocsma udvarán.
őszi pótvetésként terülsz szét világban, itt sóhajok, ott viccek, fű- és lőszerek, fogaid között kés, maholnap virág van, az ritka, ha egy tűzből mentett műremek.
isten szólít – érted még fiat is cserél, s te őérte egy gyertyát, vagy csak olajat – idő veremében eddig véle estél, most emelsz-e már végre rá is poharat?
integritás feszeng kopott lakkcipőben, a sátrad előtt béle eső is esett, cipőfűző gáncsol, rohannál cipőtlen, ám gyorsulásnak álma rég ködbe veszett.
relatív világban rejtőzik a vigasz, s ez nem csak holmi vörös agitáció, testtelen számoknak vallomása igaz, mert ők tudják, hogy nincsen gravitáció.
élet súlya az, mi görbíti az utad, a bölcsők talpát, kiflid s koporsószeged, folyton zuhanásban szemed egyre kutat egy pár stabilabb pontot, s tán csak kék eget.
mozgólépcsőn te is elestél először – a fejben gyorsabb órát vaj ki értené? – nincs kivétel, semmit sem kezdhetsz elölről, hullsz csak napról napra – lassabb idő felé.
könnyekbe desztillált tisztaság,
csuklómon bilincs is ritkaság,
Orient expressz a gyorsbüfém,
fűszerem lágy ízű betűfém.
ólomsúly mellényben mellúszás,
oxigén, nehéz a búcsúzás,
csuromvíz pufajkám levetem,
s tavaszom egyre csak keresem.
jégholló, kapufa, hessmadár,
elég az én bajom mára már,
elgázolt kedden a száncsengő,
Mikulás, mit szól a Teremtő?
porrá tört, ízekre szétszedett,
ápoló kápolnám szép szemek,
mosolygós madárdal felemel,
emigráns gólyapár kelepel.
jobb szemem üveg, de ragyogó,
megleltem tavaszom, vacogó,
vérpumpám helyére beteszem,
hét napig egyébként sem eszem.
bárányok mosolya felhőtlen,
még jó, hogy idáig felnőttem,
hidd már el végre a kedvemért,
tavaszod mindig is benned élt!
Az oldal cookie-kat használ, hogy informálódhassunk honnét látogatnak hozzánk. Személyes információt nem gyűjtünk, nem tárolunk. Kérem, az elfogadom gombbal adja beleegyezését.
Technikai részletek a menüből elérhetőek.
Cookie Policy
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
