Kit baobab fa szült egy év utolsó napján,
kit átkarolt a csend a mangrovék között,
kit pelikánok szárnya simított meg arcán,
maszkok megigéztek, s titkuk belém szökött.
Sok gyermek szeme tisztán felragyogó ékszer,
sorsuk, száz bogáncstű, a húsomba döfött,
a szavannák porában emberi e kényszer:
szövőmadár lennék, van fám, és öntözött.
Lett akácia tüske bordák közt a fűszer,
vérképem faux lion, A B sem öltözött,
az örök kérdés tör fel, a voulez-vous danser –
fekete gazellám, a szívem költözött.