kortárs vers blog - Mező Kornél

Kihordanám

XIV. szonett
szabad reménnyel ültetem helyét,
hol árny tolult a földre álnokul,
komor rögökbe döfve lágy ekét -
vihar felettük egyszer átvonul.
ha kő hasal vetett remény fölé,
…

Kihordanám

vers / versciklus

X. szonett
belé dobogva vére ritmusát
esik folyó a rónaságon át,
s rügyekbe ringja optimizmusát -
az ember egyre vár, s teremt csodát.
való terén a hit hitelbe kér,
…

Kihordanám

vers / versciklus

IV. szonett
repeszti fény a postaház falát,
szakadt tövébe pásztoróra hív,
viaszba fúlt sziréni bájdalát
siratja újra hős hajós, a szív.
elült a lámpafény, a téglazaj,
…

Ecce Homo

vers

minden eszmekör tanít a
kezdetekről azt gyanítva,
félrement-e - s készakarva? -
egy atom, vagy éva-alma,
s most tebenned él-e magja.
benned él, de légy-e rabja,
…