Mező Kornél - kortárs vers és próza blog

Itt lakunk

Szántóföld árkai sziklákat teremnek,
Dinnye-nagy kövek, mik földmélyben hevertek,
Holdfény ébreszt egyet, leveti barázdát,
Határra kigördül, s öleli családját.

Erdőn fák karjukat feltartják meztelen,
Várják zöld pattanást, bőrön míg megjelen`,
Egy évszak három nap, oly bolond az idő,
Április havában havazni nem illő!

Tengernek partját több kőküklopsz vigyázza,
Hullám-gyermekeket pajkosan lerázva,
Forgatják fejüket, jó messze ellátnak,
Fehér bőgatyában fotó-modellt állnak.

Őszelőn szerte két tájköltő vetekszik,
Rézarany színkovács, szikrát csap fel egyik,
Szivárvány-roncstelep-turkáló a másik,
Színpompát varázsol egész lombhullásig.

Fából van árboccal májusnak virága,
Itt lett sport labdával dobni karikába,
Könyves Kálmán nevét Salem még álmodja,
Tavakon takaró a tőzeg-áfonya.

Sam Adams hírnevét dicséri kocsmáros,
Teáját tengerben áztatja főváros,
Tél haván messze csússz, bálnáknak integetsz,
Biztosan tudod már: ez itt Massachusetts.