Mező Kornél
kortárs vers és próza blog

A kés élén

a kés élén nem hűs a kék acél,
nincs álom, éhség, fájdalom se gőg,
az út rideg ma, metsző jég a szél –
ha láthatom, se láthatom meg őt.

oly más múltat zúg fejemben e zaj,
egy régi vers csak nyűtt kátránypapír,
a kés pengéje belém s bele mar –
egy jósnő mered rám – kártyán fakír.

a fejre állt világ, mi rúg s kiköp,
majd rám rivall pár szép kis semmiért,
a lejtőmön egy Hindenburg kiköt,
és szeretni ma már nincsen miért.


Copyright 2014-2019

következő ajánlat
vagy
vissza a főoldalra